Kedves xyz!

Tudod az előbb még úgy éreztem, hogy nem fogom neked megírni ezt a levelet mivel l u s t a vagyok rá. Könnyebb lenne csak lefeküdni, kikapcsolni ezt a csodát♥ és aludni. Késő van és el kell mondanom, hogy nyomasztó. Két dologból is. Az egyik a kötelesség a másik a szenvedély. Kezdjük az előbbivel. Ma korán kell kilépnem az álom világomból -, hogy pontosítsunk: dél körül. Nem adok pontos időpontot mivel nekem olyan n i n c s. Egyszerűen képtelen vagyok időhöz kötni magamat. Az idő véges és fogy. Amikor mondogatom magamnak, hogy na, akkor ekkor ezt csinál akkora végzek, és utána ezt teszem meg azt akkor az sosem jön be. Mindig késésben vagyok, leginkább magam miatt. Próbálom másra fogni, mégis tudom, hogy csakis én tehetek késéseim valódiságáról. Mondjuk ha valamit úgy nagyon eltervezek akkor azt meg is csinálom, jó tíz perc késéssel. Ma levelet kellett volna írnom Piper Drágának, de nem írtam meg. L u s t a voltam rá, most meg fáradt és megint rá kellett jönnöm, hogy az idő múlik és ha egy helyben maradok sz a r se lesz belőlem. Óóó, igen a másik a szenvedély. Szenvedélyesen szerelmesen és bugyután imádom a Twilightot♥. De szerintem ezt már te is tudod, Kedves zééé - ugye nem baj ha így hívlak(?)
Nos, igen Eclipse. Beharangoztam annak ami. Donna hatalmasat fog változni - tudod milyen *a szemét forgatja* - az Eclipse keretei alatt - között, egyre megy - és annyira nyom. - vagy őt nyomja? Különösek vagyunk.. most őt vagy engem nyom jobban? Jaj, nem vitatkozom magammal, még jobban lefáraszt és akkor ez a levél mehet a piszkozatok közé, és akkor nem fejezem be, nem kapod meg éés etc.. hosszú.
Tudod nyom, ott lenn, mélyen legbelül. Kicsi, nagy, még nagyobb kis szörnyetegek keserítik meg Donnának azt az időt, amíg eljön a ma 20 óra. Ilyen tájt - 2:51 - szerintem már vége. Annyira - mondjuk ki - sz a r. Érted Te ezt zéé?! Kiírni ilyet: 'Eclipse előtti vetítésről élmény beszámoló.' Juj, de tud nyomni! Ésss mondok még valamit! Sírhatnékom van. Annyira elkeserítő, hogy más emberek gergye döntése miatt nem adhatják le zegen a premiert, és amiatt a gergye ember miatt kell ennek itt benn nyomnia! Tudom, hogy megértesz zéé, de akkoris! Ezt muszáj tudnia valakinek. Ahhh, követelem, hogy 20 óra legyen! Most! Pislantok egyet éééés voálá: 20 óra. Ajjj zéé, még mindig csak 2:56 van. Csak én érzem úgy, hogy lassabban jár az idő? No mindegy zéé. Holnap ilyenkor fogom írni az én saját élmény beszámolómat, naaa aztán akkor lesz grr meg ahw meeg minden pink felhős akármicsoda!
Huhh, elvan fáradva a vállam. Tudod éppen fekve írok, csoda laptop az ölembe, és pötyögök. Nővérem motyogta álmában az előbb, hogy halkabban tegyem. Érdekes, vajon amíg én itt zs i b b a d o k ő vajon hol járhat? Hmm, ha sietek hamarosan én is egy hasonló helyen lehetek. Persze, a saját nézeteim szerint én szebb helyen leszek. Tudod, hogy van ez zéé, nem is kezdem el magyarázni.
Annyi minden jár a fejemben. Például ha gyorsabban írhatnék előbb végeznék, de ha lassabban írok akkor holnap nem kell azt hallgatnom, hogy: 'teee, három órákig fenn vagy!' meg tudod a sok rizsa, így úgy. Jó ez így nekem e l v a gy o k. Amúgy először azt akartam leírni, hogy fürdés közben álmodta meg Donna a leveled. Az egy kicsit zagyvább lett de jobb, mint ez. nincs kedvem kinagybetűzni, meg caps lockozni a mondat elején lévő első betűket. te így is megérted, akkor meg? nem gyötröm az agyam fölösen. áh, az agyam? nooos, ha már így megkérdezted, akkor válaszolok. olyan, mint egy méhkas. és ha most az járhat az eszedbe, hogy bezzeg a vesszőket a 'mint' és a 'hogy' elé kitudom rakni, de a mondat elején elhelyezkedő első betűt nem tudom kinagybetűzni, akkor arra azt kell mondanom, hogy a vesszők azok igenis kötelezők. jó dolog ám hangsúlyosan írni, én mondom, hogy jó. ha mondjuk Donna írná akkor még talán bele is kavarodnál. de nem fikázom, hiszen olyan dolgokra kényszerít amiket álmomban sem hittem volna. ő a jobbik felem és pontos vessző. míg ezt leírtam megfordult a fejemben, hogy ez a skizofrénia első jele? de neem, ezt úgy hívják: agybaj nagy baj. korral jár, aztán kész.
Te, zéé! szívtál már úgy cigit, hogy közben epret tömtél magadba? baromi jó. ééérted te ezt?! kezdek rászokni, úgy igazán a dohányfüstre és meg kell mondanom, hogy megijeszt. tudod van azaz idézet, hogy az a fajta lány vagyok aki minden félelem nélkül megnéz egy horror filmet de összerezzen ha kiugrik a kenyér a pirítóból. na, én átírom a végét. összerezzen a lelkem, ha arra gondolok, hogy úgy rászokok, hogy lesem tudom tenni. például most is kívánom. ajajaj. (egy levelet felkapott a vihar - quimby) de ellenállok nem megyek ki. l u s t a vagyok rá. éjjeli cigizésre vagyok igazából ráállva, hogy azt mondjam. jó dolgok nézni a csillagokat és énekelni, tátogni és önmagad lenni. ehhez az 'erkélyen, éjszaka, csillagokat bámulva és alejandrot hallgatva' dologhoz elengedhetetlen a cigi. ah, zéé. nem szokok rá, úúgy nagyon. tudod, olyan nagyon, mint a nagyok. én még kicsi vagyok, úgy cigizek, mint az ovisok. ahogy apa mondta egyszer: én nem cigizek én dohányzom. na, ez igaz. én cigizek, ő dohányzik. ő nagy, én kicsi. ő felnőtt, én gyerek. ennyi, kész, slussz, passz. az előbb ment a tévébe valami bugyutaság. emberek beküldték a videóikat a saját hülyeségeikről. milyen balesetet szenvedtek el DE túléltek. na, micsoda mázli. sok a hülye. ezt apa mondta egyszer. nem tudom mikor, nekem nincs vámpír memóriám. óó, apához és cigihez köthető még a szabadság is. - eskü zéé, ez az utolsó gondolatom aztán lefekszem (nem kellett volna ezt leírom mert megint jön az agyamba a bonyodalom, hogy az idő zavarom, meg a késés.. és látod? le is írtam. ahh) - naaaaaa! ebből azt akartam kihozni, hogy amikor kislány voltam - jobban mondva kisebb, mivel most sem vagyok nagy - sokat agyaltam azon, hogy milyen lesz ha nagyobb leszek és cigizek. hiába kántáltam szentül, hogy nem fogok, tudtam, hogy mégis. nem gondoltam volna, hogy ilyen laza lesz. ma anyuék hazajönnek, és anyu rákérdez a bagó dologra. én meg rávágom üdén, hogy igen anyu, cigiztem. apuval járok ki az erkélyre. nagyon csuda klassz ám ez zéé. amikor a szüleid előtt sem kell rejtegetned, azt amit teszel és azt ami ezzel a korral jár. lényegében anyu előtt is már azért merem, mert apu hazajött és most ez olyan l a z z z z z z a. viszont az egy az, amit még én sem merek. az a szemkontaktus. az már túllépne a tűrőképességemen és elszégyelném magam, amit hadd valljak be: nyilvánosság előtt nem szoktam. eltérne önmagamtól. tudod zzéé, mi a jelige! a korral jár.
levelem elég hosszú, zavaros, hibás, és teleszóismétléses - ez egy újonnan jött szó és igaz ami igaz ez sem helyes, de kifejezi azt amit akarok mondani, és nincs kedvem keresni egy helyeset, mivel l u s t a vagyok rá. ez most így jó. és végtelenül merszis.
ps: remélem felfogtad Drága zééé, hogy mit akarok nyöszörögni - ezt mondjuk, sokszor anyu mondja talán azért említem meg itt is mivel összességében írok. merszi voltam, nyomottan, álmosan, és l u s t á n. Donna kitudja hol van. jaaa, megvan. fészkelődik a fejemben, és mégmégmég írna. na, de majd legközelebb.
hogy is kell befejezni egy levelet.. hmm, talán így: légy jó mindhalálig, zéé!
ps2: és megint 3:32... pedig leakartam feküdni 2kor!

Mind azt hisszük, nagyok leszünk, és kicsit csalódunk, ha reményeink nem valósulnak meg. De néha a reményeink alaptalanok. Néha amire számítunk, könnyen elhalványul amellett, ami váratlanul ér. Miért ragaszkodunk a reményeinkhez? Mert amire számítunk, az tartja bennünk a lelket. A reményeink tartanak talpon. Amire számítunk, az csak a kezdet. Amire nem számítunk, attól változik meg az életünk.

ps3: 3:44!