Primitív senki

Oké, most már k*rvára elegem van! Mi a sz*rt képzelnek magukról egyesek.. de komolyan? És itt most arra a kedvesnek nem mondható kommentelőre értem akiről nagyon jól tudom, hogy kicsoda de annyi ragya - azért nem bőrt említek mert ellepik az egy leprást is megszégyenítő dudorok a fejét - sincs a képén, hogy odaírja a nevét! Én a bejegyzésemben, atom jófej, finom és nőies voltam de most már vannak határok! Megmutattam neki az életem legszebb titkait - azaz a blogjaimat - erre ez a senki visszaél vele és beleír, mint aki nem is tudom, hogy kicsoda. Kitöröltem az illetőt - akit nem is érdemes a szemét nevén nevezni - mindenhonnan. A kommenttől kezdve, az ismerőseim közül. Életem legocsmányabb döntése volt egy szemetet a bizalmamba szavazni. Ha elolvassa ez a primitív, buta, tudatlan, kétszínű, ocsmány, felszínes, átlátszó, nagyképű (a semmire..), öntelt, bunkó, tapló, senkiházi ezt a bejegyzést akkor üzenem neki: nem tudsz megjegyzést írni, mert egy szennynek itt NINCS helye! Takarodj az életemből. És drága.. csodás az élet nyitott szemmel, rájöttem: vannak ŐSZINTE barátaim, neked ilyenek sose lesznek.

Barát

Naivnak érzem magam, pedig sosem hittem volna, hogy az lennék. Ezeket az iskola 'barátságokat' mindig is hazugnak hittem, és ez most megis mutatkozott. A lány akiben bíztam, s aki rám bízhatta akármilyen titkát nem csak engem hanem egy máásik leányzót is elég rendesen átb*aszott. Kihasznált, kétszínűen kibeszélt minket és had ne soroljam. Aztán egy hazugsága vagy csak lebukása alkalmával mindkettőnknek kinyílt a szeme és most olyan fényesnek, s újnak látom a világot, hogy mindent ami eddig ismerős volt, most újra meg kell ismernem. A báratok, ismerősök pont ez a lány miatt nem barátkoztak velünk mert egy tapló, bunkó. Most, hogy már nem kell elviselnem és mindent sokkal szebbnek, könnyebnek látok újra kezdek mindent.