Egy pont, ahol erősnek kell lenned, és egy másik, ahol elgyengülhetsz.

ha fájnia kell, akkor most fájjon - mondtam. mert előttem áll az egész élet, és a lehető legteljesebben ki akarom használni. ha választania kell, hát válasszon hamar. én várni fogom. vagy elfelejtem. a várakozás fáj. a felejtés is fáj. de minden szenvedés közül a legrosszabb, ha nem tudjuk, hogy döntsünk.

egy pont, ahol túléled a lehetetlent..

Ha elszakítanak tőlünk valakit, akit szeretünk, úgy adhatunk neki hosszú életet, ha szeretetünk sosem szűnik. A házak leégnek, az emberek meghalnak, de az igazi szeretet örökké tart.

A zene nélküli élet, nem élet;

03 május, 2010

Kezet fogni a halállal?

Igen, én kezet fogtam vele.. asszem'.

Akik eddig nem tudták, azok most megfogják.. asztmám van. Ebből kifolyólag elméletileg, no cigi, vizipipa.. 512. Egyikről sem szándékozok lemondani és nincsenek is problémák a tüdőmmel, mivel a rutin vizsgálatokon átmegyek mindig nulla az új szövődmény. Most, hogy kijött a jó idő, kijött vele együtt az allergiám is. Orrfújás, köhögés - ezek által már sehol sem tudok levegőt venni -, láz, égő szemek, nem hallok rendesen na, és természetesen az asztmám is 'remekel'. Azaz remekül keseríti az életemet.

Összejött minden. Az, akiről azt hittem, hogy velem nincsen semmi baja és az, akiről egykor meséltem, az hátba támadott és megsértett. Hazug, pedig sosem bántottam. Mindig hívtam, legyen velem, s jöjjön, töltsünk együtt egy vodkás estét. Ő nemet mondott, ezután nem fog, mivel nem hívom többet. Bubu pedig betegeskedett. Merszi pedig átfordult a felszínről a föld alá. Nem kaptam levegőt, szédültem, sírtam, s kapkodtam az éltető oxigént. Asztma, ideg, volt minden. És volt RPattz. Igen, amikor már a szőnyeg nyelte magába fulladozó testem, remegve lehunyt pillákkal megpillantottam Őt, aki még akkor is oly nagy fenséggel mosolygott.. rám. Rám, aki kinyújtotta felé kezem, Ő pedig összevonta a szemöldökét és hátat fordítva nekem elment. A halál volt? Vagy képzeletem szüleménye? Esetleg egy angyal aki, azt üzente, maradj mert van még dolgod itt? Nem tudom.

Halál. Oly könnyen beszélünk róla mégis oly nagy fogalom. Annyi érzés, s értelem szorult ebbe az egy szóba, mint megírni úgy egy újság címlapját, hogy az őszinte valót mutasson. Egyszóval: sok. Számomra a halál nehéz és ismeretlen. Meghalni annyi, mint itt hagyni mindent, és mindenkit akit egész életed során szerettél, és tetszett neked. Nem akarok meghalni, sőt kifejezetten félek tőle. Színésznő szeretnék lenni. Ebből kifolyólag minden vágyálmom teljesülne, ha eljátszhatnám.. a halált.

5 megjegyzés:

Dugong írta...

Pfff... Nem is tudok értelmes dolgot hozzáfűzni ehhez amit írtál. Csak elmesélném egyik történetemet.
15 méter mélyen voltam. Velem szemben jött az áramlat ezerrel. Gyenge uszomnyom nem bírt vele küzdeni. Minden egyes uszonycsapással csak 5 centit haladtam előre. Kétségbe setem. Sírtam. Mazskom megtelt vízzel. Végre elértük a barlangrendszer bejáratát, de ekkor már ideges, kétségbeesett, hisztérikus voltam. Remegő kezem a BCD-m felfújóján volt, hogy ha úgyadódik fellőjem magam a felszínre. Bent a barlagokban remegtem. A szűk járatokban mindíg mikor hozzáértem a falhoz sikkantottam egyet. Egy szűk résen kellett átcsusszannom, mikor palackom és BCD-m csattja is hozzáért a szioklához. Torkomon hangos sikítás szaladt ki. A vezető kisegített onnan. Maszkom már tele volt sós könnyeimmel, de nem mertem kiüríteni. Csak hagyatm had teljen meg. Teljes tetsemben remegtem, mikor végre elértük a hajót, és én kimászhassak a vízből. Merülés után órákik remegrem és rázott a sírás. ÉLetem egyik legfélelmetesebb élménye volt. Azóta is a rettegeg Claudia zátonytól, főleg ha eszembe jut, majdnem sikerült megölnöm magam.

Donna írta...

hogy nem tudsz hozzá fűzni értelmes dolgot azt rossz vagy jó értelemnek vegyem?
hm, igen én például mindig is féltem az ilyen merülés, víz alatti dolgoktól.. félek a víztől vagy nem is tudom. nem irigyellek ezért az élményért.
de elhiheted nekem sem volt kellemesebb fulladozni. :)

Tom írta...

Azt hiszem itt az ideje,h felajánljam a segítségemet gyógyítás terén. Meséltem már Neked róla,ha úgy gondolod a részleteket majd megbeszéljük messengeren. Addig is vigyázz magadra! Semmiképp sem költözhetsz a túloldalra,amíg nem találkoztunk! =))
Sok puszi Neked és jobbulást! :))****

Dugong írta...

Úgy értem, hogy ez a téma annyira mélyen érintett és felkavart, hogy nem igazán tudom, mikt is mondjak ki a bennem kavargó számtalan érzelemből.
Én imádom a vizet, egészen kicsi korom óta, sőt, négy éve hivatalosan is búvár lettem. (Van is erről egy bejegyzés a blogomban http://hatarokonbelul.blog.hu/2010/04/30/dive_now_work_later .)Ez az eset viszont letaglózott. Túltettem maga rajta, de soha többet nem merülök Claudián, az tuti,

Donna írta...

Larwen: azt hiszem, de nem biztos. oh, én vigyázok magamra ahogy tudok :) nem, biztos, hogy még jó idegig élvezem a Föld vendégszeretetét :D
köszönöm, puszil: Donna

Alexa: értem. oh, Drága én úszni sem tudok.. rendesen :S nem csodálom.. nem tudom, én hogy reagáltam volna le ha ilyen történik velem.

Twilight - forever and even longer ♥

O here will I set up my everlasting rest, and shake the yoke of inauspicious stars from this world-wearied flesh.
Eyes, look your last!
Arms, take your last embrace!
And lips - O you, the doors of breath seal with a righteous kiss dateless bargain to engrossing death!

These violent delights have violent ends...
..and in their triumph die, like fire and powder, which as they kiss consume.