Köszönöm!

2010. április 11.-én vasárnap az életem különös, de tényleg nagyon szép fordulatot vett. Megismerni és megszeretni egy olyan embert akit eddig "ismertél" látásból patálisan jó dolog, mert nem gondoltam volna, hogy ez ennyire jó tud lenni. Ez.. ez a valami pedig a barátság. Bizony, nekem eddig csak egy olyan személy volt az életembe akiben megbíztam. A létszám most már bővül és ez az érzés az ami tényleg nagyon nagyon jó. Neveket sosem írok, körbe írom a személyeket. Ez a süsü olyan kedves, őszinte és szeretetre méltó, hogy az hihetetlen. Kedves hozzám, aranyos dolgokat mond nekem, ami annyira megindító a csonka lelkemnek, hogy szavakba önteni nem tudom. Barát. Furán ízlelgetem a szót és mégis, tudom, érzem.. igaz és őszinte. Köszönöm, hogy vagy nekem süsünsajtosanrépanacibabujtatva.. szeretlek. (L)

2010. április 16.-án pénteken folytatódott a fura sorozat. Egy lány aki oly rejtélyes, egyedi s kedves. Egy lány akiről egészen péntekig tartottam, és féltem a találkozástól. Egy lány akit sosem szerettem, hogy ha bántotta a 'ribanc' jelzővel egy primitív barátnak nem való személy. Egy lány akit nem mertem felvenni msn-re.
2010. április 19.-én hétfőn felvett Ő msn-re.. talán Ő nem is tart tőlem. Tudom, mondta, hogy nem.. mégis a szálka a tenyeremből nem akar eltűnni.. kár :) Naaa, és persze nem utolsó sorban a lány, akiben megbízom, és köszönöm a bizalmát. Szép dolog a barátság, írnom róla még szebb. Féltem, tartottam Tőled.. de ma elismerem, nem az én hibám volt, hogy ebben a félévben nem köszönhettem, nem ereszthettem meg egy mosolyt. Te is, én is, és mindenki aki ezt elolvassa tudja, hogy kiről van szó. Köszönöm a szép napot, köszönöm, hogy a barátodnak fogadsz. (L)